Üdvözöljük
Marzipan Vom Matthiasberg "Mador" honlapján!
(HCH
Liam Vom Matthiasberg x HCH Hildegard Vom Matthiasberg) Tenyésztõ:
Mészáros Lajos és Nyitrai Monika
Tulajdonos: Leidl Andrea 1108 Budapest, Pázsitfû u. 1.
Mobil: +36-70-315-4758 E-mail: leidla@hotmail.com
Alex oldala
1995.05.19. - 2006.05.15.
Ezt az oldalt elsõ saját kutyámnak, Bassai Dai Alexnak szentelem.
Alex
Alex 1995. május 19-én született Budapesten, Aida egyetlen fiaként két lánytestvére mellett. A legmeghatóbb élményem volt, mikor meglátogattam az egyhetes kiskutyákat. Kézbe vettem Alexet, aki a tenyeremben elfért, nem lógott le semmije, és rövid idõn belül elaludt a kezemben. Ekkor láttam meg, hogy jön felém Aida... Oh, gondoltam magamban, itt a világ vége: egy éppen most szült kaukázusi szuka rohan felém, itt guggolok, kezemben a kölyke, kész. De Aida odajött, megszagolta a kölyköt és megnyalta, aztán megszagolt engem is, képen nyalt és elment. Alexot nekem adta!
Alex és
két lánytestvére 1 hetes korukban
Az egyetemi éveim alatt hétközben nem tudtam Alexet látogatni, csak hétvégeken, akkor viszont szinte minden idõmet vele töltöttem. Nagyokat sétáltunk az erdõben, aztán röpke három óra alatt kiszedtem a szõrébõl a bogáncsokat, nagyon nyugodt, kiegyensúlyozott kutya volt.
Alex 5
hónaposan
Alex szépen fejlõdött és a kutyaiskolában is egyre jobban teljesített. Természetesen, alkatánál fogva, nem vehettük fel a versenyt más fajtákkal, de ahhoz képest, hogy "a kaukázusit nem lehet tanítani", a "kaukázusi túl makacs", stb. egész szép eredményeket értünk el (pl. gödöllõi engedelmességi verseny 3. helyezés).
Alex
engedelmességi gyakorlat közben (fektetés
helybenmaradással)
Amikor Alex 2 éves lett, elköltöztem és (természetesen) mindent megtettem, hogy a kutyám jöhessen velem. Elõször is kerítést csináltunk, a hideg novemberi estéken a garázsban festettük a léceket, és 1997 decemberében Alex beugrott a csomagtartóba és hazajött. Annak érdekében, hogy Alex beengedje az akkori barátomat, most már férjemet a saját kertjébe, egy elõzetes tudatos összeszoktatási folyamatra volt szükség. Elõször Laci csak szembe jött velem az utcán és továbbment, aztán legközelebb megállt és pár percig beszélgettünk, végül növeltük az idõt és változtattuk a helyszíneket, és kb. két hónap alatt sikerült elérni, hogy a kutyában meglévõ erõs védõösztön Lacival kapcsolatosan már ne aktiválódjon.
2003. május 10-én örömteli pillanat köszöntött be kis életünkbe: Lacival házasságot kötöttünk. Az elõkészületekben természetesen Alexet sem felejtettem ki. Nagymamámtól kértem egy csokornyakkendõt, és õ szívesen adott is egyet, gondolván, hogy majd Laci abban lesz. Aztán csodálkozott, mikor azt kértem, hogy erõsítsen rá egy gumit, kb. 65 cm összátmérõvel. Ekkor lett számára is világos, hogy a csokornyakkendõ bizony a kutyának lesz...
Alex az esküvõm
napján
Sokszor látom, hogy a kutyát láncra kötik vagy bezárják egész napra. Nálunk ez el sem képzelhetõ, Alexé (és most már Madoré) az egész kert, és csodák-csodája, a virágok is majd nem mind megvannak. Amikor Alex benéz a konyhaablakon, szoktam adni neki egy kutyakekszet. Most már nem is tudom, hogy ki kondicionál kit: ha kinyitom az ablakot, Alex már jön is, de ha felágaskodik és a mancsával jelez, már adom is neki a kekszet...
Alex az ablakban (Kapok valami finomat?) |
 Alex a kedvenc plédünkön |
Alexszen tanulgattam kutyát fényképezni (azért még van hova fejlõdni), és idõvel elkészítettem elsõ sorozatomat "Alex és az évszakok" címmel:
 Tavasz |
 Nyár |
 Õsz |
 Tél |
Szeretünk kirándulni, legutóbbi túránkon a Pálvölgyi cseppkõbarlang táján jártunk és a Francia kõfejtõnél.
 Alex és én a Pálvölgyi cseppkõbarlag elõtt |
 Alex a felfedezõ |
Az utóbbi idõben kutyarajongó barátnõmnek, Tornyiné Horváth Andreának (From Andrea's Kennel) hála, felfedeztük a Dunapart szépségeit. Díjnyertes, csodálatos Szibériai Husky kutyájával, Exyvel és Alex-szel szívesen elidõzünk a parton.
 Alex és én az Északi Vasúti Összekötõ híd lábánál |
 Piszkos kutya a boldog kutya... |
 Alex fejkép a Dunánál |
 Alex és a virágzó fa |
1995-2005. Alex most volt 10 éves. Mint mindig, a születésnapja idején fürdünk: eleinte nagyon utálja a fürdetést, próbál megszökni, de amikor rájön, hogy úgyis lesikálom, akkor már magától adogatja a lábait. A jeles nap alkalmából kapott egy finom, illatos füstölt marhacsontot, amit nagy élvezettel rágicsált. Alex foga már nem a régi, de a karaktere igen: Madort távol tartotta a csonttól (azért Mador is kapott finomságot).
 Alex 10 éves |
 |
 Alex 10 éves |
Elkészíttettem Alex portréját. Külön köszönetet szeretnék mondani a mûvésznek, Horváth Zoltán úrnak.
|
Drága öreg kaukázusi juhász kutyám, Alex hétfõn, 2006. május 15-én elment. Egy kullancscsípés miatt babéziás lett. Kb. két hét elmúltával az állatorvos azt mondta, hogy ebbõl kigyógyult. Viszont nem evett úgy, ahogy szokott, mindkét hátsó lábát fájlalta, és általában túl fáradtnak tûnt nekem, úgyhogy visszamentünk az állatorvoshoz. Arra gyanakodott, hogy a kora miatt gerincsérve van és meszesedik a gerince, adott neki injekciót és fájdalomcsillapítót. A gyógyszerek és minden szeretetem dacára a kutya nagyon lefogyott, az állapota egyre csak romlott. Aztán megröntgenezték, kapott infúziót és többféle injekciót, de a vérében ötször több fehérvérsejt volt kimutatható, mint a normális szint, vérszegény lett, a veséje elégtelenül mûködött, és a saját teste kezdett vörösvértest-pusztító anyagot termelni (autoimmun reakció). Az utolsó 4-5 napban nem evett semmit, egyáltalán nem tudott mozogni, és végül elhatároztam, hogy elengedem. Ez volt életem legnehezebb döntése. Többet sírtam, mint ettem az elmúlt hét folyamán. Végül megértettem, hogy feladta. ...Még egyetemista voltam, amikor kaptam õt. Az akkori barátom szüleinek kertjében lakott és csak a hétvégeken találkoztunk, mégis rám hallgatott legjobban, együtt jártunk kutyaiskolába és hosszú sétákat tettünk. Legjobb barátokká váltunk. Amikor kertes házba költöztünk, velem jöhetett és olyan életet tudtam neki biztosítani, ami a kutyáknak járna: jó minõségû eledel, minden áldott nap séta, simogatások: szóval kitûnõ kapcsolat. Amikor Mador belépett az életünkbe, Alex fontos dolgokat tanított neki: hogyan tegyen különbséget az emberek között, hogyan legyen állandó készenlétben és õrizzen, ha kell, hogyan viselkedjen egy másik idõsebb kutyával, hogyan legyen tisztelettudó és játékos egyben... Mador csodálatosan viselkedett az elmúlt néhány hétben. Mindig ott volt, hogy megvigasztaljon, hogy velem legyen és erõt adjon a puszta jelenlétével, kereste a fizikai kontaktust: ráfeküdt a lábamra, hozzámért. Lassan átvette az õrzési feladatokat. Az utolsó percig tiszteletben tartotta Alexet: sosem ette meg a megmaradt ételét, mikor az öreg kutya rámordult, pedig tudta, hogy könnyedén megtehetné. Gyakran Alex mellé feküdt mintegy szolidaritásból, és sokkal kevésbé volt játékos, mint szokott. Tökéletesen megértette, hogy mi történik. Alexnak teljes élete volt. Tudom, hogy a kutyamennyországban van az örök vadászmezõkön, és gyönyörû kaukázusi szukákkal futkározik.
|
© Mador.hu