Szembetegségek - Diszplázia - MDR1 - DM (bénulás) - Vese (PKD) - GCS (szürke) - DM (bõrbetegség)

DM Degenerative Myelopathy

DM a gazdi szemével

A degeneratív myelopátia (DM Degenerative Myelopathy) az elsõsorban idõsebb kutyák progresszív gerincvelõ betegsége, szokták az emberi sclerosis multiplex megfelelõjének is hívni. A betegség számos kutyafajtát érint (eddig 43-at azonosítottak, fõleg német juhász, mindkét corgi, boxer, rhodéziai ridgeback). Eleinte izomgyengeséget okoz, koordinációs zavarokkal (ataxia) vagy hiánnyal, ez úgy tûnhet, mintha arthritis lenne.

Húzza az egyik, majd mindkét hátsó lábát, így a karmok lekopnak, lépés közben a hátulsó lábak keresztezik egymást, így az állat gyakran felborul. Fõleg lépcsõn és csúszós felületen érzékelhetõek elõször a járásnehézségek. Ezután fokozatosan lebénulnak a hátsó lábak. A betegség elõrehaladtával megjelenik az inkontinencia, az egyensúlyzavar, majd a mellsõ lábakon is izomsorvadás lép fel. Végül a légzési izmok is lebénulnak, így szükséges az eutanázia.

A betegség lefolyása lassú, de nagyon változó. A kutya lebénulhat néhány hónapon belül (lefolyása jellemzõen 6 hónap-1 év), de kb. max. 3 év lehet a túlélés. Jellemzõen 8-14 éves kor között jelenik meg (bár a kezdeti tüneteket már 5 éves kutyáknál is felfedezték). A tudomány legújabb állítása szerint ez egy autoimmun betegség, a kutya immunrendszere megtámadja a központi idegrendszer sejtjeit.

Sindy, a collie kutyacsizmában és kocsival (forrás: Dog Boots Active)

A betegség további jellemzõje, hogy nem fájdalmas.

A DM a gerincvelõ mellkasi régiójában kezdõdik. Ha egy DM-ben elhunyt kutya gerincvelõjét mikroszkóp alatt vizsgáljuk, látszik a fehérállomány degenerációja. A fehérállomány szállítja az információkat az agy és a végtagok között. A lenti ábrán egy DM-ben elhalt kutya gerincvelõállományának degenerációja a nyíllal jelölt helyeken a kék szín csökkenésében jelentkezik (bal oldalt DM, jobb oldalt egy egészséges kutya gerincvelõ keresztmetszete látható). A betegség fennállhat ún. demielizáció (a rostok "szigetelésének" elvesztése vagy axonális veszteség (maguknak a rostoknak az elvesztése) miatt.

A betegség tudományosan bizonyítottan nem kezelhetõ, a folyamat nem lassítható. A kutya életminõsége javítható megfelelõ tartással, ápolással, fizikai rehabilitációval, a felfekvések megelõzésével, a húgyúti fertõzések figyelemmel kísérésével, illetve a mobilitás fenntartásával hevederek vagy kocsik segítségével.

Cassie, a collie kocsiban (forrás és további képek: Emily DeWan, felhasználás engedéllyel)

Más források szerint, mivel a tünetek és a szövettani elváltozások nagyon hasonlítanak az emberi sclerosis multiplex-re, próbálkozhatunk búzacsíra olaj, szardínia, makréla etetésével, ezen felül C vitamin, B vitaminok, valamint E vitamin adásával. Ezen kívül néhány bolha ellenes szer és szívféreg elleni kezelésre adott gyógyszert tanácsolják elhagyni, de legalább korlátozni. Egyes elméletek szerint a folyamat nyújtható másnaponta egy szteroid (mint a prednizon, plusz acetilcisztein), ehhez aminokapronsav és vitamin formula adagolásával, mások szerint a szteroid csak olaj a tûzre. Mindenesetre kapronsav adagolása mellett a diagnosztizált kutyák 88%-a még sétált 1 év elteltével, 80%-a pedig 18 hónap után is sétált. Bizonyos gombák adásával is kísérleteznek, melyek támogatják az idegi regenerációt.

Az Amerikai Kennelclub (AKC) videója segíthet a DM-es kutyák ellátásában.

Mindenképpen ajánlott a rendszeres testmozgás, leginkább az intenzív séta és az úszás.

Rineweld Vigour 'Dythri', a collie hidroterápia közben (forrás: Pech Éva, felhasználás engedéllyel) Ld. még: DM a gazdi szemével)

Klinikai diagnózisa kizárásos alapon állítható fel. A gyengeség egyéb okait keressük, myelográfiát és MRI vizsgálatokat végzünk, és a végén a vélelmezett diagnózis a DM. A diagnózis megerõsítésének egyetlen módja a DM-ben elhunyt kutya boncolásakor a gerincvelõ mikroszkopikus vizsgálata. Számos egyéb betegség okoz viszont DM-hez hasonló tüneteket, melyek eredményesen kezelhetõk, ezért végezzünk el minden szükséges vizsgálatot, hogy meggyõzõdjünk arról, a kutya nem ezekben szenved. A leggyakoribb hasonló tünet a porckorongsérv: a csigolyák között egyébként lengéscsillapítóként mûködõ korongok nyomást gyakorolnak a gerincvelõre, aminek eredménye a gyengeség vagy bénulás (ez eredményesen kimutatható röntgennel vagy myelogrammal, illetve CT vagy MRI vizsgálattal). Egyéb hasonló tüneteket okozó betegség lehet még különbözõ daganat, ciszta, fertõzés, sérülés és stroke.

Újabban genetikai szûréseket végeznek a mutáns deformáció kimutatására. Ennek eredménye lehet:

Az alábbi táblázat a fentiek lehetséges kombinációit tartalmazza.

MEGJEGYZÉS: az oldalon található információk csupán tájékoztató jellegûek. Ha arra gyanakszik, hogy a kutyája a fent felsorolt tüneteket produkálja, kérje ki állatorvosa tanácsát!

Források:

© www.millie.hu