Szembetegségek - Diszplázia - MDR1 - DM (bénulás) - Vese (PKD) - GCS (szürke) - DM (bõrbetegség)
Szembetegségek
Ectopia/Entropia - CEA - RD - KAT - PRA - PHTVL/PHPV
A szembetegségek genetikailag vagy klinikailag szûrhetõek.
Ektopiának (ectopia lentis) nevezzük, amikor a szemhéj rosszul helyezkedik el vagy kórosan kifelé fordul: a részleges elmozdulás neve szubluxáció (subluxatio), a teljes kifordulásé luxáció (luxatio). Általában mindkét szemen kialakul. Leggyakrabban örökletes, de okozhatja trauma, katarakta vagy glaukóma is. Entropia pedig a szemhéj kóros befelé fordulása. Az egyedet mindkét esetben a tenyésztésbõl ki kell zárni.
Ektopia
Olyan öröklõdõ szembetegség, ami abnormális érhártya fejlõdést eredményez. Nem a colliek kizárólagos betegsége, de a mi fajtáinkban fordul elõ legnagyobb arányban - innen a sajnálatos névadás. Az elsõdleges probléma az érhártya elmaradott fejlõdése. Az érhártya vékony és áttetszõ, a véredények könnyen kivehetõk ezen a területen. A vizsgáló szemész szakállatorvos ezt a területet olyannak látja, mintha "ablak" lenne a mögöttes területre, a szem ínhártyájára (sclera).
-
Enyhe megjelenési forma: (5-8 hetes korban kimutatható): az elváltozás pigment csökkenésében vagy -hiányban jelenik meg az érhártyán, ami által az alatta lévõ véredények láthatóvá válnak. Az érhártya véredényeinek száma csökken, vagy formájuk abnormális. Az alapul szolgáló fehér ínhártya is láthatóvá válhat. Amikor a retina felveszi a felnõttkori színét, a normális pigmentáció elfedheti az elváltozást. Így lehet, hogy kölyökkorban CEA diagnosztizált kutya felnõtt korára mentesnek látszik klinikai diagnózis mellett. Az ilyen enyhe esetekben az érhártya elvéknyulása az egyetlen észlelhetõ eltérés, a kutya megtartja normális látását egész életében. Ennek ellenére ezek a kutyák örökítik a betegséget, és utódaik között akár súlyosabb forma is elõfordulhat.
-
Súlyos forma: a súlyos megjelenési formával biró kutyák között, a CEA elváltozást hordozó kutyák nagyjából negyedénél (USA cikk hozza példának), a szem egészsége is sérül, ami olykor a látás romlásához vagy elvesztéséhez vezethet. A coloboma a látóideg mellett fedezhetõ fel, mint kis gödrök a szem aló rétegeiben. A colobomák vezethetnek olyan másodlagos problémákhoz, amik a retina részleges, vagy teljes leválást eredményezhetik. Ehhez járulhat abnormális véredény kifejlõdése, ami szemen belüli vérzést okozhat. Ez nagyjából a CEA elváltozással író kutyák 5-10 %-ánál alakul ki, általában 2 éves korra, akár csak egyik szemen, vagy mindkettõn. Ennek a következménye lehet részleges látás vesztés, habár ritkán vezet teljes vaksághoz.
A CEA nem progresszív betegség a hagyományos értelemben. Ezek a betegségek alapvetõen veleszületettek, mind az érhártya fejlõdési rendellenesség, mind a coloboma. Amikor a szem kifejlõdik, vele együtt a betegség is kialakul. Utána nem romlik, de nem is javul. A javulás, vagy ahogy azt angolul mondják "go normal" (azaz helyreáll) csak látszólagos. A pigment elfedheti a problémát, és idõsebb korban az enyhe fokú deformitás nem észrevehetõ. Másodlagos hatásként, colobomás szemen kialakulhat a retina leválás - ez késõbb jön elõ, kölyökkorban még nincs jelen. De ez a betegség következménye, maga a betegség már a szem kialakulásától jelen van.
A betegségnek nincs kezelési lehetõsége.
A kutyák lehetnek egészségesek (mentesek, ill. hordozók), vagy betegek (érintettek). Az öröklõdés az alábbi táblázat szerint várható:
| Szülõk | Egészséges, mentes | Egészséges, hordozó | Érintett |
| Egészséges, mentes | 100% mentes | 50%
mentes 50% hordozó |
100% hordozó |
| Egészséges, hordozó | 50%
mentes 50% hordozó |
25%
mentes 50% hordozó 25% érintett |
50%
hordozó 50% érintett |
|
Érintett
|
100% hordozó | 50%
hordozó 50% érintett |
100% érintett |
A retina diszplázia állatok (és néha ember) nem-progresszív szembetegsége, amely a retina szövetének ráncolásával vagy rozetták (kerek csomók) kialakulásával jár. Okozhatja vírusos fertõzés, A-vitamin hiány vagy genetikai problémák.
Minden, a szemlencse átlátszóságát csökkentõ elváltozást kataraktának (szürke hályog) nevezünk. A veleszületett katarakta vagy öröklõdõ, vagy a vemhesség alatt történt méhen belüli károsodás eredménye lehet. Ezt a kettõt elkülöníteni vagy nehéz, vagy sokszor lehetetlen. Ezért a katarakta diagnosztizálása esetén biztos, ami biztos, az egyedet kizárjuk a tenyésztésbõl. Megkülönböztethetünk még fiatalkori (juvenil) ill. felnõttkorban kialakuló szürke hályogot. A szemlencse állapota egyre romlik, majd idõvel egy összefüggõ, kisméretû szürke képletté zsugorodik, ekkor a fénynek több helye van behatolni a szembe és a látás javulása tapasztalható.
PRA Progresszív retina atrófia (Progressive Retina Atrophia)
PRA alatt a retina többféle degeneratív elváltozását értjük, amely öröklõdõ, kétoldali, progresszív (= fokozatosan romló), és végeredményképpen vaksághoz vezethet. A tünet lehet farkasvakság (esti), amit a tulajdonos gyakran észre sem vesz. A nappali vakság kialakulásáig hónapok vagy akár évek is eltelhetnek, esetleg a kutya életében teljesen ki sem alakul. A szembeli elváltozás kétoldali, általában szimmetrikus. A szemfenéken diffúz hiperreflexiós területek észlelhetõk. A retina ereinek száma és átmérõje megcsappan. Esetenként pigmenthalmok, de gyakrabban pigmenthiányos területek, a PRA késõi szakaszában a látóidegfõ sorvadása látható.
A PHTVL Persistent Hyperplastic Tunica Vasculosa Lentis: a betegség elnevezése arra utal, hogy a szem fejlõdése során a lencse vérellátását biztosító erek a késõbbi élet folyamán is fennmaradnak, nem sorvadnak el. Ez a betegség gyakran együtt jelentkezik egy másikkal, a PHPV-vel (Persistent Hyperplastic Primary Vitreus), amely az üvegtest hasonló elváltozására utal.
Ezek a betegségek veleszületett rendellenességek. A klinikai tünetek 6 fokozatát különböztetik meg, az enyhe 1-estõl a teljes vaksággal és lencsehomállyal járó 6-osig. Az 1. fokozatú enyhe esetben a lencsén foltok alakulnak ki (0,1 mm-nél kisebbek), és nem fejlõdnek szürke hályoggá (katarakta), a látást nem befolyásolják. A többi fokozat esetén a tünetek fokozatosan erõsödnek és kialakul a szürke hályog, így nagy a valószínûsége, hogy a látás komolyan romlik ill. teljesen elvész. Enyhe esetben az anomália lehet csak egyoldali, súlyosabb esetekben általában mindkét szemet érinti, de szemenként lehet eltérõ a súlyossága. (Emberek esetében a betegség nem öröklõdõés általában csak az egyik szemet érinti.)
A betegség pontos öröklõdésmenete nem ismert, lehetséges, hogy autoszomális dominánsan öröklõdik különbözõ megjelenési súlyossággal, de az is elõfordulhat, hogy 2-3 gén a felelõs. Nem mutatható ki jelentõs összefüggés a kutya neme ill. szõrszíne alapján.
A szemlencse és a környezõ szövetek vizsgálatára már 7-8 hetes korban sor kerülhet. A lencse mögött enyhébb esetben csak egy pigmentált folt, elõrehaladottabb esetben vaszkularizált szürke membrán húzódik. A vizsgálat elõtt pupillatágítás szükséges (altatás nem). A vizsgálatot szemspecialista szakállatorvos végzi biomikroszkopikuks réslámpavizsgálattal. Nagyon ajánlott már a tenyésztõnél elvégeztetni, és a bevett gyakorlat szerint tenyésztésbe vétel elõtt a vizsgálatot megismételni.
MEGJEGYZÉS: az oldalon található információk csupán tájékoztató jellegûek. Ha arra gyanakszik, hogy a kutyája a fent felsorolt tüneteket produkálja, kérje ki állatorvosa tanácsát!
Források:
© www.millie.hu