Mador történetek - 2. fejezet: Az elsõ kiállítás

2004. május 1-jén vettünk részt Madorral életün elsõ kutyakiállításán. Részemrõl, mindent megteszek a szép, egészséges és boldog kutya érdekében, így a kiállítás elõtti napon kutyakozmetikushoz mentünk, hogy Mador gyönyörû legyen. Nagyon fontos, hogy milyen élményei maradnak meg a kutyának az elsõ fürdetés alkalmával, úgyhogy olyan kozmetikushoz mentünk, akit többen is ajánlottak a környéken, és tényleg fantasztikus munkát végzett.

Elõször Mador és a kozmetikus megismerkedtek egymással, majd közös erõvel beemeltük Madort a zuhany alá. A fürdetést a kutya csodálatosan tûrte. A nagy hegyi bunda nehezen ázik át esõ idején, a szõrvégek vizesek ugyan, de a kutya bõre száraz marad - hát ezzel most küzdöttünk, sokat áztattuk a kutyát, mire teljesen vizes lett. A hegyi kutya szõrének másik tulajdonsága, hogy hamar megszárad, így két részletben samponoztunk, elõször elõl, aztán hátul. Mador szenzációs volt, néha még képen is nyalta a kozmetikust. A hajszárítós szárítást Mador nagyon nyugodan tûrte, közben persze én simogattam és mindketten beszélgettünk vele. Röpke másfél-két óra alatt elkészültünk, és lett egy gyönyörû plüsskutyám!

.

A kiállításra elõzetesen én is felkészültem mind a vinnivalók tekintetében, mind lelkileg. Már elõre kiválasztottam, hogy mit fogok felvenni (kék-zöld skót kockás sál, ami jól megy Mador kék-zöld skót kockás pórázához, sõt kékeszöld körömlakk minta...). Betettem mindent az autóba, amire úgy gondoltam, hogy szükségünk lesz, meg amire végül nem lett: pléd, székek, itató- és etetõtál, egy adag táp, kutyakefe, játékok, rágcsa, hosszabbító, elosztó, hajszárító (ezeket nem haszáltuk végül), esernyõ, napszemüveg (biztos, ami biztos és kellett is mindkettõ), manikûrkészlet, szendvicsek, üdítõ, fényképezõgép, iratok, startszám, oltási könyv, visszaigazolás, Mador fényképek, névjegyek... ja és a kutya!

Mador kezdettõl fogva a kiállítás sztárja volt: az emberek megálltak és megcsodálták, teljesen ismeretlenek fényképezték, fantasztikus érzés volt! Mador angyali türelemmel viseltetett mindenki iránt, hagyta, hogy simogassák, beszélgessenek vele, aki közel ment hozzá, kapott egy pár leó-puszit, mindenkihez volt egy kedves farkcsóválása. Megtanulta azt is, hogy ha én átmenetileg ott is hagyom, mindig visszamegyek hozzá, úgyhogy addig (a többiek beszámolója szerint) nyugodtan ült vagy feküdt a helyén. Micsoda wesen!

Bírálat közben még mindketten elég rutintalanok voltunk, de azért talán már meglátszott az elõzetes gyakorlás, és figyelt a kezemre (vagy a szalonnára?), jól mutatta magát. Külön jól esett, hogy szibériai husky-s barátaimtól "nyíltszíni tapsot" kaptunk a mozgásvizsgálatnál (Köszönöm!)

.

Szibériai huskykat fényképeztem, Andi barátnõm kutyája Exy nyerte a Veterán BIS-t! Ezután következett a bébi best in show, ahol nekünk jelenésünk volt, a fényképezés miatt viszont csak az utolsó pillanatban "estünk be" a ringbe: ez nagy lecke volt, többet ilyet nem szabad csinálni... Ettõl függetlenül bekerültünk a 15 kutyából az 5-ös szûkítésbe, és Mador Baby R.BIS címet kapott!!!

Külön fantasztikus, hogy Andi saját tenyésztésû kutyája nyerte meg a kiállítás legszebb kutyája címet (Azeem The Greatest From Andrea's) Gratulálok Andinak és Timinek!!!

Nagyon szép nap volt...

© Mador.hu